Borkészítés kezdőknek

Tippek,trükkök,receptek.

Bortörvény

 

A szilitermesztésril és borgazdálkodásról szóló
2004. évi XVIII. törvény (Bortörvény) és a hegyközségekril szóló
1994. évi CII. törvény módosítása
Az Európai Unióban, 2008-ban átfogó módon vizsgálták felül a szilészeti és borászati termékekre
vonatkozó közösségi szabályozást. Az EU borpiaci szabályozás reformja sok tekintetben új
fogalmakkal, szabályozási megoldásokkal, a korábbi borpiaci szabályozáshoz képest más
eszközökkel ismertette meg az államigazgatást és az ágazat szerepliit.
A Bortörvény módosítása négy területet érint:
- jogharmonizációs kötelezettségbil adódó módosítások, amelyek dönti részben az új
eredetvédelmi szabályok miatt váltak szükségessé;
- technikai jellegő módosítások, amelyek a törvény megjelenése óta szükségessé váló
módosításokat tartalmazza, illetve a Ket. új szabályaival történi összhang megteremtése;
- Tokaj névhasználattal kapcsolatos szabályok;
- a bor forgalomba hozatali járulékának megfizetésére vonatkozó szabályok.
Az új borpiaci szabályozás elsi fele (támogatási programok, termelési potenciál, harmadik
országokkal folytatott kereskedelem, szakmai és szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok) már
2008. augusztus 1-jétil hatályban van.
A teljes jogi szabályozást átöleli reform mőködésének elsi teljes borpiaci éve a 2009/2010-es
borpiaci év lesz, ugyanis 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba teljes egészében az új közösségi
rendelkezések. Ezek a - második ütemben jelentkezi - változások döntien a bor eredetvédelmét
érinti közösségi szabályozás módosulását jelentik.
A 479/2008/EK rendelet („borreform”) bevezeti az eredet-megjelölés és földrajzi jelzés
megkülönböztetését, a termékleírás készítésének kötelezettségét, a borra vonatkozó földrajzi
árujelzik közösségi lajstromozását és az oltalom iránti kérelem elbírálásának szabályozott rendjét.
A rendelet kötelezi jelleggel írja eli az oltalom megadására irányuló eljárás részeként az elizetes
nemzeti eljárást.
A 479/2008/EK rendelet három új borkategóriát határoz meg: „földrajzi jelzés nélküli borok”, „oltalom
alatt álló földrajzi jelzéső bor”, „oltalom alatt álló eredetmegjelöléső bor”. A Bortörvény módosításával
a borok egyes kategóriájára vonatkozó alapveti szabályokat szükséges az új közösségi szabályokhoz
igazítani.
A fizetendi bor forgalomba hozatali járulék összegével kapcsolatban számos termelii kifogás látott
napvilágot az elmúlt idiszakban. E kifogások jelentis része arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulék
összege egységes volta miatt aránytalanul nagy terhet jelent az alacsonyabb árú borok termelii
számára. Ezért a járulékfizetés módjára és felhasználására vonatkozó szabályok módosítása
szükséges.
A bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének ezért egy új elvét javasoljuk, a használatarányos
fizetést. Jelenleg a bor forgalomba hozatali járulékból két cél finanszírozható: az ellenirzés és a
közösségi bormarketing. Könnyen belátható, hogy az ellenirzés gyümölcseibil a borpiac minden
szereplije egyenli mértékben részesül, a közösségi bormarketingébil viszont nem.
A javaslat kidolgozása során a költségvetés-semlegesség elve meghatározó volt.

Bortörvény módosítása során figyelembe vettük a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 2009. október 1-jétil hatályos
szabályait is, ezért a Bortörvény hatósági eljárási kérdéseket szabályozó részeinél megteremtettük az
összhangot a Ket-tel.
A Bortörvény 2004-es hatálybalépése óta a törvény végrehajtásával kapcsolatban összegyőlt
tapasztalatok, illetve az azóta bekövetkezett változások is igénylik a Bortörvény technikai pontosítását
és kiigazítását is.
Szükséges volt pontosítani a Tokaj névhasználat engedélyezésére vonatkozó szabályokat is.
A törvénymódosítás tervek szerint 2009. augusztus 1-til lesz hatályos.
Budapest, 2009. április 2.
Sajtóiroda

Weblap készítés ingyen

Szavazás

Őn szerint melyik gyümölcsbor a legjobb?
A házi gyümölcsbor.
Az ipari mennyiségben elkésztett gyümölcsbor.
Asztali nézet